- Alapvető Hittan Tanszék
- 1-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszék
- 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszék
- Ószövetségi Szentírástudományi Tanszék
- Újszövetségi Szentírástudományi Tanszék
- Dogmatikai Tanszék
- Erkölcsteológiai Tanszék
- Liturgika és Lelkipásztorkodástan tanszék
- Ókeresztény Egyháztörténeti Tanszék
- Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék
- Kánonjogi Tanszék
- Bibliai Nyelvek Tanszék
Liturgika és Lelkipásztorkodástan tanszék
1. A tanszék történetéről és jelenéről: A karunk történetét bemutató könyv szerint 1805-től létezik lelkipásztorkodástani tanszék fakultásunkon, mely külön említés nélkül magába foglalta a liturgika oktatását is. Közben 1909-től 1938-ig létezett az ún. Egyházi szónoklattan tanszék, ami átvette ez idő alatt ennek a tárgynak az oktatását. Megszűnése után az ott oktatott tárgyak visszakerültek a lelkipásztorkodástani tanszékre. Jelenleg Liturgika és Lelkipásztorkodástan a tanszék hivatalos elnevezése. Vezetői voltak a 20. században: Mihályfi Ákos O.Cist. (1906-1934) aki az akkori időben a tanszék minden fontos oktatási és kutatási irányában jelentőset alkotott, így a liturgikában (A nyilvános istentisztelet című munkája), az igehirdetésben és szónoklattanban (Az igehirdetés című munkája) és a szorosabb értelemben vett lelkipásztorkodásba (Az emberek megszentelése című munkája). Tóth Tihamér (1935-38 előtte 1925-35 között a szónoklattani tanszéket vezette) maradandót a szónoklattan és lelkipásztorkodástan körében alkotott, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tevékenység is jellemezte. Egyike volt kora legnagyobb hatású szónokainak, az ifjúság és az értelmiség lelkigondozásában vannak nagy érdemei. Könyveit (Tóth Tihamér összegyűjtött munkái I-XXIII, Budapest 1936-1940) minden világnyelvre lefordították. Utóda előbb a szónoklattan, majd a lelkipásztorkodástani tanszéken Marcell Mihály lett (1935-38, majd 1935-50), akinek főleg pedagógiai munkássága jelentős (Bontakozó élet I-VIII). Őt Radó Polikárp OSB (1950-1971) követte a katedrán, aki pedig a liturgikában alkotott maradandót (Enchiridion liturgicum I-II,). 1971-1996 között Csanád Béla irányította a tanszék munkáját, akinek liturgikus himnuszfordításai érdemelnek említést.
A tanszéket 1997- 2001 között Tarjányi Zoltán (aki jelenleg az erkölcsteológiai tanszéket vezeti), majd 2001-2006 között Thorday Attila, illetve 2007-08-ban Varga István professzorok vezették. 2009.-től Kuminetz Géza vezeti a tanszéket, aki korábban 2003-2008 között a kánonjogi tanszéket vezette.
Tanszéki munkatárs: Mervay Miklós teológus és pedagógia szakos tanár, aki katekétikát, pedagógiát tanít és a hallgatók hitoktatási gyakorlatait vezeti.
2. A tanszéken oktatott tárgyak
1. ciklus:
Liturgika
Lelkipásztorkodástan
Egyházi szónoklattan
Szakrális művészetek
Medicina pastoralis
Pedagógia pastoralis
Lelkiségteológia (Aszkétika-misztika)
Katekétika
Pasztorálpszichológia
Egyéb pedagógiai, katekétikai és pszichológiai tárgyak (Mervay Miklós)
2. ciklus:
Krisztus misztériuma az egyházi évben
A kisgyermek istenképének kialakítása a vallási nevelés során
Az egyházi mozgalmak pasztorális jelentősége
Különelőadások:
A klerikusok: hivatásgondozás, klerikusok képzése, a klerikusi életállapot
Klerikusok illemkódexe
A házasságpasztoráció aktuális kérdései
A boldoggá avatás intézménye a lelkipásztorkodás szolgálatában
3. Tantárgyleírások (ideiglenes változat):
- Liturgika: 1. félév (heti 2 óra): A) Liturgikus teológia: a) A teológia, mint hittudomány, b) A liturgia, mint teológiai tárgy, c) Bevezetés a Krisztus misztériumába, d) Bevezetés a liturgiába: da) A liturgia fogalma, elnevezése és lényege, db) A liturgia tartalma és fontossága, e) A liturgika részterületei. B) A szentségek, a szentelmények és a zsolozsma liturgiája: a) A szentségek új teológiai szemléletéről, b) A keresztség szentségének liturgiája, c) A bérmálás szentségének liturgiája, d) A szentáldozás és az oltáriszentség tisztelete misén kívül, e) Önálló igeistentiszteletek és szerepük a liturgiában, f) Vasárnapi pap nélküli istentiszteletek, g) A bűnbánattartás liturgiája, h) A betegek kenetének liturgiája, i) Az egyházi rend szentségének liturgiája, j) A házasság szentségének liturgiája, k) A szentelmények, áldások és körmenetek, l) A temetés liturgiája, m) A zsolozsma. Tankönyv: Várnagy László: Liturgika, Abaliget 1993. 2. félév (heti 2 óra): a) Az eukarisztia misztériumának ünneplése, b) A liturgikus idő és az egyházi év, c) A liturgia története. Tankönyv: Várnagy László: Liturgika, Abaliget 1993.
- Lelkipásztorkodástan: 1. félév (heti 2 óra): Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció: A) Evangelizáció a mai világban: a) Egyház és lelkipásztorkodás a 3. évezred elején, b) A lelkipásztori teológia meghatározása és története, c) Paradigmaváltás a lelkipásztorkodásban és az új evangelizáció, d) Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás, e) Az evangelizáció teológiája és lelkisége. B) Az evangelizáció munkásai: a) A papság és az evangelizáció, b) A világiak és az evangelizáció, c) Az Istennek szentelt élet közösségei és az evangelizáció, d) Az állandó diakonátus és az evangelizáció. C) A plébánia: a) Mi a plébánia az egyház elképzelése szerint?, b) Lelkipásztori tervezés a plébánián, c) Hogyan jöhet létre a közösség?, d) A plébánia az egyházmegyében, e) Városiasodás és evangelizáció, f) A felnőttek evangelizációja, g) A család és az evangelizáció, h) Elváltak és élettársi kapcsolatban élők evangelizációja, i) Karitász és lelkipásztorkodás. A hátrányos helyzet és deviancia kihívásai, j) Az öregek evangelizációja, k) A cigányság evangelizációja, l) Dialógus a másként gondolkodókkal és a nemhívőkkel. Tankönyv: Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció, Budapest 2006. 2. félév (heti 2 óra): Szentségi lelkipásztorkodás és az új evangelizáció: a) A szentségi lelkipásztorkodás teolgóiai alapelvei, b) A katekumenátus, c) A szentségi lelkipásztorkodás néhány gyakorlati kérdése, d) A keresztség, e) A bérmálás, f) Az Eukarisztia, g) A bűnbocsánat szentsége, h) A lelkivezetés, i) A betegek kenete és a betegellátás, j) A papi hivatások gondozása, k) A házasság szentségének lelkipásztori gondozása. Tankönyv: Tomka Ferenc: Szentségi lelkipásztorkodás és az új evangelizáció, Budapest 2006. kiegészítve az előző 2002. évi kiadással, amiben benne vannak a lelkipásztor által figyelembe veendő kánonok.
- Egyházi szónoklattan: 1. félév (heti 2 óra): Homiletica generalis: A) Az igehirdetés retorikája: a) A retorika fogalma, b) A szónok adottságai, c) Előkészület a prédikációra, d) A beszéd szerkezete, e) A beszéd stilisztikája, f) A beszéd hangneme, g) A beszéd fajai. B) Az igehirdetés elmélete: a) A homiletika neve és helye a teológiában, b) Az igehirdetés az egyház történetében, c) Az igehirdetés és az egyház alapfunkciója. Tankönyv: Söveges Dávid: Az igehirdetés, Katolikus Teológiai Főiskolai Jegyzetek. 2. félév (heti 2 óra): Homiletica specialis: A) Proforisztika: a szónoki, igehirdetői mozgás elmélete és gyakorlata: a) A szentbeszéd külseje és belseje, b) A szónoki taglejtés, c) a szónoki mozdulatok tanulhatósága, d) A szónoki mozgás rendszerproblémája, e) A szónoki mozdulatok pszichofizikai alapjai, f) Szónoki mozgáshibák. B) Válogatott retorikai tanulmányok: a) A pectus homileticum belső struktúrája, b) A homiletikai direktórium haszna, c) A szónoki eredetiség qualitatív és quantitatív jellege, d) A szónoki ízléstelenség kérdése e) A szónoki éticon. f) Szállóigék, divatkifejezések és a szentbeszéd, g) A szentbeszéd és a pátosz, h) A személyre szóló szentbeszéd szónoki megoldása, i) A methodus Nathanica lélektana, j) A szónoki decorum kérdése, k) Vademecum Homileticum. Tankönyv: Tihanyi Tibor: Homiletikai tanulmányok, Budapest 1947. Bognár Elek: A szónoklás gyakorlati tudnivalói, Budapest 1979. Ajánlott irodalom mindkét félévhez: Marcus Fabius Quintilianus: Szónoklattan, Pozsony 2008, Schleiniger Miklós: Egyházi szónoklattan, Veszprém 1872, Kudora János: A magyar katholikus egyházi beszéd irodalmának ezer éves története (896-1896), Budapest 1902. Kudora János: Katholikus egyházi szónoklattan, Budapest 1891, Boroviczény Nándor: A katholikus hitszónoklás tankönyve, Budapest 1911, Mihályfi Ákos: Az igehirdetés, Budapest 1927, Szent Ágoston: A keresztény tanításról 4, könyv, Budapest, Rolf Zerfass: Nevedet hirdetem, A homiletika alapelemei, Budapest 1995, Tóth Tihamér: Az intelligencia lelki gondozása, (Tóth Tihamér Összegyűjtött Munkái 8), Budapest 1936, Rézbányay József: Az egyházi szónoklat kézikönyve, Pécs 1904, Arisztotelész: Retorika, Budapest 1982, Adamik Tamás – A. Jászó Anna- Aczél Petra: Retorika, Budapest 2005, Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, Budapest 2004. BME Filozófiai Tanszék kollektívája (összeállította): Logika a mindennapi életben. A gyakorlati érvelés technikája, Budapest, Szálkáné Gyapay Márta: Gyakorlati retorika, Budapest 1999. Zentai István- Tóth Orsolya: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben, Budapest 1999.
- Lelkiségteológia: 1. félév (heti 2 óra): A lelki élet alapjai: életünk alakítása, élettervünk elkészítése, művelése: a) A keresztény életalakítás alanya, b) Az életalakítás tárgya, c) A keresztény életalakítás célja, d) Az életalakítás határai, e) A keresztény életalakítás módja. Tankönyv: Borbély Kamill OSB: A keresztény életalakítás elmélete, Pannonhalma 2009. Ki miért válasz adott filozófiát - vallást?: Alapfogalmak: a) Mi a világnézet? A világnézetlélektan feladata, A világnézetek lélektani megismerésének forrásai és módszerei, A világnézetek tipológiája, b) A világnézetek általános típusai: Ösztönös és tudatos világnézet, Személyiség és világnézet, Valódi és álvilágnézet, c) A világnézetek ágai tárgyköreinek típusa: Ismeretkritikai típusok, A gondolkodás típusai, A kedély beállítottságai. Életfelfogások, A szenvedély problémája az életfelfogásokban, A cselekvés életfelfogásai, Metafizikai világképek, A vallásosság mivolta és formái, Az Isten-eszme eredet, Az okkultizmus, A politikai világnézetek, d) A világnézetek alanyi különbségei: A világnézetek történeti típusai, Népek és nemzetek világnézetei, Férfi és női lélek. Szexualitás és világnézet, A világnézet egyéni különbségei. Tankönyv: Noszlopy László: A világnézetek lélektana, Budapest 1937. 2. félév (heti 2 óra): A lelki élet teológiája: a) Aszkétika és aszkézis, b) Meghívott emberek vagyunk, c) A természetfölötti élet, d) A tökéletesség útja, e) Az Isten akarata, f) Az imádság, g) Az elmélkedés, h) A virrasztás és a böjt, i) Az életszentség, j) A bűn, k) A tisztulás útja, l) A gyógyulás, m) A megvilágosodás útja, n) Az erények, o) Az egyesülés útja, p) A misztika. Tankönyv: Garadnay Balázs: A keskeny út öröme és járhatósága. A lelkiélet teológiája, Budapest 2004. Ajánlott irodalom: A. Tanquerey: A tökéletes élet I-II, Budapest 1932, Müller Lajos: Aszkétika-Misztika I-II, Budapest 1940, Antonio Royo Marin: Teologia della perfezione cristiana, Cinisello Balsamo (Milano) 2003.
- Pedagógia pastoralis: 1. félév (heti 2 óra): A) A keresztény nevelés és oktatás története: a) Bevezetés, b) A gyökerek, c) A keresztény nevelés megjelenése, d) A középkori nevelés, e) A reneszánsz nevelés, f) Az újkori nevelés, g) Nevelés a XX. században. B) Az ember személyi kibontakozása: a) A kulcsfogalmak tisztázása, b) Fejlődés és kibontakozás, c) A csecsemőkor, d) A kisgyermekkor, e) Az óvodáskorú gyermek, f) A kisiskoláskorú gyermek, g) A 9-10 éves gyermek. Tankönyv: Tarjányi Zoltán: Pedagógia I-II, Budapest 2000, 2. félév (heti 2 óra): h) A prepubertás kor, i) A serdülőkor, j) az ifjúkor. C) A keresztény nevelés keretei és tartalma: 1) A nevelés részterületei: a) A testi nevelés, b) Az értelmi nevelés, c) Az erkölcsi nevelés, d) Az esztétikai és érzelmi nevelés, e) Az élethivatásra nevelés, 2) A nevelés közösségi keretei: a) Egyén és közösség, b) A család, c) Az iskola és a diákotthon, d) A templomi közösségek, 3) A nevelő: a) A nevelésre alkalmasság, b) A nevelői egyéniség, c) A tekintély és a nevelő elsődleges feladatai. Tankönyv: Tarjányi Zoltán: Pedagógia II-III, Budapest 1999.
- Katekétika: 1. félév (heti 2 óra): A hitoktatás története és elmélete: a) A hitoktatás helye az Egyház küldetésében, b) a hitoktatás története, c) a katekézis résztvevői és legfontosabb anyaga. Tankönyv: Tarjányi Zoltán: Katekétika I. A hitoktatás elmélete és története, Budapest 2000. 2. félév (heti 2 óra): A hitoktatás módszertana (Didaktika): a) Didaktika, b) metodika c) Sajátos feladatok. Tankönyv: Tarjányi Zoltán: Katekétika II, Budapest 1999. Ajánlott irodalom: Pem László: Didaktika I-II, Szombathely 2002.
- Medicina pastoralis: 1-2. félév (heti 1 óra): Általános medicina pasztorális: Anatómiai és fiziológia ismeretek, népegészségügyi ismeretek. Speciális medicina pasztorális: a) Az emberi szexualitás, házasság és szexuális élet, gyermekáldás, szülés. b) Orvosi beavatkozások: szervátültetés, eutanázia, tanatológia (bioetikai kérdések), c) Pszchiátria és pszichoterápia, d) Valláspatológia. Tananyag: Bene Éva: Védd magad! Amit egészségről és betegségről mindenkinek tudnia kell, Budapest 2004. MKPK: Az élet kultúrájáért (körlevél) Budapest 2003, Somfai Béla: Szexuáletikai jegyzetek, Budapest 2003. Ferencz Antal: A bioetika alapjai, Budapest 2001. Ajánlott irodalom: Bene Éva: Erkölcs és egészség, Budapest 2009, Hámori Antal: A humánemberió védelme erkölcsteológiai szempontból (ETK 6), Budapest 2008, Megyeri Valéria: Születés-szabályozás a család teológiájának tükrében. A Billings-módszer ismertetése (ETK 7), Budapest 2009, Homoszexualitás katolikus szemmel (ETK 5), Budapest 2007. Gaizler Gyula - Nyéky Kálmán: Bioetika, Budapest 2003. Süle Ferenc: Valláspatológia, Szokolya 1997.
- Szakrális művészetek: 1. félév (heti 1 óra): 1) Bevezetés az esztétika világába. 2) Istenkérdés az irodalomban, a szent zene. Tananyag: Kis-Erős Ferenc: Esztétika, Budapest 1916, Tomka Ferenc: Istenkeresés a magyar irodalomban, Budapest 2003. Jáki Sándor Teodóz: Musica sacra I, (Teológiai Főiskolai Jegyzetek), 1974. Kötelező olvasmány: Cs. Varga István: Szent művészet II. Tanulmányok költészetünk szakrális vonulatáról, Sík Sándor: Kereszténység és irodalom. Válogatott írások, Budapest 1989., Ajánlott irodalom: Sík Sándor: Esztétika I-II-III, Budapest 1942. Pauler Ákos: Művészetfilozófiai írások, Budapest 2002, Brandenstein Béla: Művészetfilozófia, Budapest 1930. 2. félév (heti 1 óra): A szakrális nép-, képző-, és építőművészetek. Tananyag: Dávid Katalin: A megváltás tipológiája, Budapest 1996. Bouyer Louis: Építészet és liturgia, Szeged 2000, Vanyó László: Ars sacra – ars liturgica a 20. században, Budapest 1994, Ajánlott irodalom: Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza, Budapest 1977, Bálint Sándor (kiadta): Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza, Budapest 1942, Lammel Annamária - Nagy Ilona: Parasztbiblia. Magyar népi biblikus történetek, Budapest 1985. Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II, Budapest 2004, Jutta Seibert (szerk.) A keresztény művészet lexikona, Budapest 1986, Gombrich, E.H., A művészet története, Budapest 2002. Dávid Katalin: A teremtett világ misztériuma. Bibliai jelképek kézikönyve, Budapest 2002. Dávid Katalin: Egy asszony, öltözete a Nap. Isten anyja a tipológiában, Budapest 2008.
- Pasztorálpszichológia: 1. félév (heti 1 óra): 1) Bevezetés a valláslélektanba: A valláspszichológia fejlődése és mai helyzete. Személyiségmodellek és a vallásos tapasztalat pszichológiája. A funkcionális vallási élmények. Tananyag: Benkő Antal: Bevezetés a valláslélektanba, TKK II, Budapest 1983, Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: A gyógyító Jézus nyomában. A lelki élet lélektana, Budapest 2003. Szentmártoni Mihály: Istenkeresésünk útjai. A vallásos megtapasztalás lélektana, Szeged 2000. 2) félév (heti 1 óra): Lelkipásztori pszichológia: Lelkipásztori pszichológia, antropológia. Pasztorális tanácsadás, lelkipásztori beszélgetés, lelkivezetés. Tananyag: Benkő Antal – Szentmártoni Mihály: Testvéreink szolgálatában. A pasztorálpszichológiáról mindenkinek, Budapest 2002. Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia, Budapest 1999, Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, TKK II, Budapest 1983. Szentmártoni Mihály: Istent keresve önmagunkra találni. Lélektani és lelki arcél, Budapest 2006. Ajánlott irodalom: Dietrich Michael: Pszichológiai és lelkipásztori kézikönyv, Budapest 2000, Isidor Baumgartner: Pasztorálpszichológia, Budapest 2006, Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve, Budapest 1995.
- Valláspedagógia: 1. félév (heti 1 óra): A nevelésnek, a nevelési célnak, a nevelési módszereknek és eszközöknek, mindnek van egy általános és egy sajátosan keresztény megragadása. E félév anyaga bemutatja és elemzi ezeket, majd a keresztény nevelést tárgyalja, bibliai-teológiai alapjait, célrendszerét és főbb hangsúlyait (Isten, Jézus, Egyház „belehelyezése” a nevelt életébe). Végül a keresztény nevelés gyakorlatával foglalkozik: a liturgikus lelkület illetve az erkölcsi érték kialakításával. Tankönyv: Csanád Béla: Általános neveléstan és Keresztény valláspedagógia, Budapest 1994.
- Krisztus misztériuma az egyházi évben: 1. félév (heti 1 óra): Ez a félév a vasárnapot és a húsvéti misztériumot taglalja, mint a liturgikus év alapjait. Majd a Ciclus Temporalis és a Ciclus Sanctoralis legfontosabb elemeit veszi sorra, rámutatva, hogy mindegyikben a krisztusi megváltás-mű egy-egy aspektusa jelenik meg. Tankönyv: Radó Polikárp: Az egyházi év, (A II. Vatikáni Zsinat liturgikus rendelkezései alapján jegyzetekkel ellátta: Hirka Antal OSB), Pannonhalma 1998.
- A kisgyermek istenképének kialakítása a vallási nevelés során: 1. félév (heti 1 óra): A modern valláspedagógia Jézus megismeréséhez az affektív intuíciót, illetve a fokozatos megvilágítást ajánlja. Ezek tartalmát bontja ki ez a kurzus, mely bevezet az erkölcsi nevelés, a halál-értelmezés és a Mária-tisztelet megalapozásába is. Végül a családi ünnepeket taglalja, melyek a liturgikus életet előkészítik és kísérik. Tankönyv: Ranwez: A kisgyermek vallási nevelése, Budapest 1993.
- Az egyházi mozgalmak pasztorális jelentősége. 1. félév (heti 1 óra): a) Egyesületek, közösségek a magyar egyház múltjában, b) Egyházi megnyilatkozások a kisebb közösségekről, c) A kisközösségek korunk egyházában, d) Az egyesületek, társulások helye az egyházban, e) Az egyház és a mozgalmak kapcsolatának teológiai elemzése, f) A mozgalmak, lelkiségek bemutatása, g) Közösségek, egyesületek, mozgalmak a plébánián. Tankönyv: Tomka Ferenc: Lelkipásztori teológia és az új evangelizáció, Budapest 2006, 10. fejezet, 133-160.
- A házasságpasztoráció aktuális kérdései: 1-2. félév (heti 1 óra): Ez a kurzus a házasság helyes eszméjét és eszményét mutatja be. Bölcseleti és teológiai szempontokat kínál, mivel a gyökere ez a házasságpasztoráció problémájának. Először ki kell fejteni és a téves nézetekkel szemben meg kell védeni a helyes felfogást. Tananyag: Schütz Antal: A házasság, Budapest, 1941, Kecskés Pál: A házasság etikája, Budapest 1928, és Kuminetz Géza: A keresztények közötti házasság szentségi méltósága, in Praeconia 2 (2007) 39-74.
- A klerikusok: hivatásgondozás, klerikusok képzése, a klerikusi életállapot: 1-2 félév (heti 1 óra): Ebben a kurzusban a klerikusi életre való felkészítés és felkészülés, illetve a klerikusi állapotban való hűséges megmaradás témái szólalnak meg. A kurzus részletesen tárgyalja a hivatásgondozás, a papnevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit, illetve a klerikusi státuszt és a belőle folyó jogokat és kötelességeket, végül a klerikusi állapot elvesztését. Tananyag: Kuminetz Géza jegyzete. Ajánlott irodalom: Mihályfi Ákos: A papnevelés története és elmélete I-II, Budapest 1897.
- Klerikusok illemkódexe: 1-2. félév (heti 1 óra): 1. A jogi-, erkölcsi és illemszabályok sajátos természete és egymás közti kapcsolatuk; 2. Illemszabályok önmagunkkal szemben; 3. Illemszabályok másokkal szemben; 4. A miséző illemtana; 5. A szentség-kiszolgáltatás illemtana; 6. A temetés illemtana; 7. Különféle hivatások és helyzetek illemtana. Tananyag (mutatis mutandis): Tower Vilmos: Illemkódex papok és szerzetesek számára I-II, Budapest 1939-1940.
- A boldoggá avatás intézménye a lelkipásztorkodás szolgálatában: 1-2. félév (heti 1 óra): 1. A boldoggá- és szentté avatási eljárás története; 2. A boldoggá avatás teológiai jelentősége; 3. Az életszentség és vértanúság teológiai és kánonjogi fogalma; 4. A nyilvános tisztelet módjai; 5. Szentek, ereklyék és szentképek tisztelete; 6. A kánoni eljárás: a) eljárásjogi alapvetés; b) egyházmegyei vizsgálat; c) a bizonyítékok; d) a csodák; e) A szentté avatási kongregáció illetékessége és eljárási rendje; f). A pápa szerepe az ilyen ügyekben. Tananyag: Kuminetz Géza jegyzete.
4. A tanszéken folyó kutatások:
Jelenleg a tanszékvezető jegyez egy OTKA programot, mely a klerikusi életszentség és jogok témakörben folyik. A kutatás várható eredménye két kézikönyv lesz, melyeknek címe: 1) Klerikusok kézikönyve 2) A boldoggá avatás kézikönyve.
További kutatási terv egy komplett lelkipásztori kézikönyvtár megírása, mely a lelkipásztorkodásban dolgozó papságot, diakónusokat és világiakat egyaránt fel kíván vértezni a szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A sorozat szerkesztője a tanszékvezető. Az előzetes tervek szerint az alábbi kötetek fognak megjelenni: 1) Klerikusok kézikönyve 2) A lelki élet kézikönyve 3) A boldoggá és szentté avatás kézikönyve 4) Az egyházi szónoklattan kézikönyve 5) Gyóntatók kézikönyve 6) A szakrális művészetek kézikönyve 7) A házasságpasztoráció kézikönyve 8) A kultikus élet kézikönyve 9) A medicina pastoralis kézikönyve 10) A pedagogia pastoralis kézikönyve 11) A hitoktatás, vagyis a katekétika kézikönyve 12) A klerikusi műveltség kézikönyve 13) Plébánosok és megyéspüspökök kézikönyve 14) A tomista bölcselet kézikönyve 15) A katolikus hit kézikönyve 16) Az egyetemes egyház történelme, az egyházi levéltár- és könyvtártan kézikönyve 17) A magyar katolikus egyház története 18) Az Újszövetség kézikönyve 19) Az Ószövetség kézikönyve (Kocsi György) 20) A tomista jog és állambölcselet kézikönyve 21) A katolikus egyházjog kézikönyve 22) A biblikus nyelvészet kézikönyve 23) Vallások kézikönyve (Összehasonlító vallástudomány katolikus szemmel).